Magyarország: 1997. kb. 30 ha, 30-40 millió szál/év, 2007. kb. 30 ha, 45-60 millió szál/év
hazai kereslet: kb. évi 70 millió szál
termesztési csúcs: késő tavasz és ősz (télen ált. pihentetés)
Európa: első helyen a vágott virágok értékesítési ranglistáján, kb. 40 % afrikai import, elvándorlás kevésbé jelentős (rosszabb szállíthatóság és tárolhatóság, magasabb fajlagos költség)


Rosa nemzetség: változékonyság, kereszteződési hajlam, természetes teltvirágúság (mutáció), rózsához hasonló növények már kb. 25-30 millió éve is élhettek a Földön
Ókor:  Kínában Kr. e. 270-ben létesítik az első rózsakerteket
Konfuciusz számol be a pekingi királyi kertben ültetett rózsákról (Kr. e. 3000 körül már dísznövényként használják!),
Hellászban Homérosz szerint Achilles holttestét rózsaolajjal balzsamozza Afrodité
Sappho: „a virágok királynője”
a szerelem szimbóluma, (Vénusz és) Afrodité istennőknek áldozzák
a termesztés központja: Rodosz, a rózsák szigete
Rómában a gazdagság és a jólét jelképe, olyan népszerű, hogy már ekkor Egyiptomból kell importálni
sub rosa – „a rózsa alatt” – titoktartásra utal – a titkos tanácskozások helyszínét vadrózsaággal jelölték
egy császári ünnepségen annyi rózsaszirmot használtak fel, hogy illatuktól több vendég rosszul lett
a bűnök és a dekadencia szimbólumá válik, a Római Birodalom bukása után csak a kolostorkertekben termesztik gyógynövényként
Középkor eleinte idegenkedtek tőle, pogánynak tartották, később Szűz Mária szimbólumává vált (Rosa alba)
Az időzített virágoztatás kezdetei:  XVI-XVII. század vágott virágként is jelentős, rendkívül költséges: előkelő udvari kertészetekben, Franciaország!, a kínai rózsa (Rosa chinensis) a XVIII. században kerül be Európába, ekkor kap lendületet a termesztés: remontáns rózsák,1867.
teahibrid rózsák: a remontáns rózsák és a Rosa odorata (tearózsa) keresztezésével – nagy és folyamatosan nyíló virágok, fokozatos terjedés: Anglia, Németország, Hollandia, Észak-Amerika, kezdetben: szabadföldi és „hajtatott” rózsák között nincs különbség (ma éles határvonal, sőt…)

1950-es évektől: hozam és vázatartósság növelése, eredetileg 4-6 nap → 14-16(-20) nap, szín, méret, forma, betegség-ellenállóság
1970-es évek közepétől: világméretű növekedés a termesztésben – fajtarobbanás, új nemesítő cégek, egy-egy új fajta különböző pár éven belül sportokkal is jelen van

napjainkig viszonylag gyors a fajtaváltás, fontos a fajtaválasztás! (5-7 éves kultúra!), gyakori probléma: a különleges(en jó) szín, méret, forma alacsony szárhozammal párosul


1. Nagyvirágú egyszálas (standard)
teahibridek, talajon (időszakos) 140-170 szál/m2/év, hidrokultúrában (folyamatos) 180-260 szál/m2/év, nálunk ez a leginkább piacos
2. Kisvirágú egyszálas (standard)
floribunda grandiflora és floribunda, bimbózva, talajon (időszakos) 180-220 szál/m2/év, hidrokultúrában (folyamatos) 260-320 szál/m2/év, Nyugat-Európában piaci részesedése kb. 40-50 %
3. Csokros v. fürtös (spray)
újabban megjelent csoport, 8-10 % piaci részesedéssel, floribunda fajták a főbimbó kicsípésével, alacsonyabb hozam (130-160 szál/m2/év)


Vízigény: 
vízigényes: 1 m3/m2/év, sóérzékeny – lágyított víz, esővíz a legjobb (1,5-2 EC; 0,7 ezrelék)
Páratartalom
telepítés 70-80 %, később: 60-70 %, öntözés és párásítás időzítése, nyári léghűtésnél ioncserélt vízzel párásítsunk
Fényigény
fényigényes!, virágképződés: kihajtás utáni 4-5. hétig! – fényhiány esetén: bevakul, télen: asszimilációs megvilágítás
Talajigény
stabil szerkezetű, mély termőrétegű, kötött-középkötött talaj ,vö. termesztőfelületek, homoktalajon hozam és minőség csökken, mesterséges közegek: hidrokultúra
Tápanyagigény
állandó, kiegyenlített tápanyag-utánpótlás, sóérzékeny (2 ezrelék alatt), tápanyag-utánpótlás talajvizsgálat alapján (több rétegből vett minta)
Termesztőberendezések
1. Fóliasátrak, fóliaházak: Max. 25 méter, nagy szellőzőfelületekkel
2. Nagy légterű növényházak, teljes automatika: forróbb nyár: szellőzés, hűtés, árnyékolás

1. Területelőkészítés
mélyen gyökeresedik: mélyforgatás (40 cm), mélylazítás (70 cm), szerkezetjavítás (istállótrágya, tőzeg, darált kéreg), talajvizsgálat – szükséges talajjavítás
2. Telepítés:  2-4 soros ágyrendszer, 7 tő/bruttó m2
szaporítóanyag: A) gyökeres dugvány – 1970-es évektől robbanásszerűen, viszonylag olcsó, lassabban kezd virágozni, de nem kell vadalni, rövidebb élettartam (3-4 év), fagyérzékenyebb, B) oltvány: drágább,  hosszabb élettartamú, szárazság- és téltűrő, egyes fajták csak így adják a színüket
Alanyok: Rosa × pollmeriana, Rosa canina ‘Inermi'
A telepítés ideje: Gyökeres dugványról: márc. közepe – máj. közepe, augusztus, kényes! magas páratartalmat, erős napsütéstől védelmet igényel. Oltványról: november vége – február vége, fűtetlen termesztőberendezésbe telepítve tavasszal hajt és augusztustól virágzik
Telepítés előtt: védelem kiszáradástól, fagytól, ültetés előtt néhány órára vízbe állítható, gyökerek és vesszők metszése (10-15 cm)
Ültetési mélység: oltási hely felszín fölé (ne tudjon a nemes legyökeresedni)

3. Nevelés a termőrefordulásig: ültetés után beiszapolás, a tövek feltöltése földdel, szalmatakarás (téli védelem), fűtés: február közepétől: 5-6 °C, fokozatosan emelve 16-18 °C-ig, kitakarás: a levelek megjelenésével, fokozatosan, a 3-4 ágas, tőből elágazó, erős bokor kinevelése: az első nemes hajtás(oka)t visszacsípés nélkül hagyjuk növekedni, bimbók kitörése (a csészelevelek széthajlásakor), a szemzési helyről ezután előtörő hajtásokat használjuk fel, felesleges hajtások megcsavarva lehajthatók, május közepére-végére elég erős: a legerősebb hajtásokat felengedjük
3b. Virágszálak kinevelése: egyszálasra nevelés, kacsozás (oldalhajtások eltávolítása), bimbózás (az egyvirágú fajták oldalbimbóinak eltávolítása)
csokros rózsáknál: főbimbó kitörése
3c. Virágszedés: friss telepítés után kb. 6 hónappal, tövenként 2-3 virág
4. A termő állomány további nevelése: Metszés és virágszedés, virágzás időzítése, virághozam-szabályozás, téli pihentetés, kora tavaszi fás metszés után: 7-8 hét múlva, nyári időszakban: 6 hét múlva, a legmagasabbra hagyott csapok felső rügyei hajtanak ki először, térben elosztva, azonos rügymagassággal: hullámszerű virágzás
magasabb metszés: gyorsabb virágzás, rövidebb szár
mélyebb metszés: jobb minőség, lassabb virágzás
csak az 5 levélkéjű levelek tövéből várható új hajtás (ill. virág)

1. Télvégi indító metszés (3-5 erős csap)
2. Virágszedések, zöldmetszések (5-7 csap): áteresztés: a rossz minőségű virág lebimbózása, lehajtás, augusztus-szeptember: ritkítás
3. Teleltetés:  fűtés nélkül, előmetszés után, takarás istállótrágyával, minimumfűtéssel 0-3 °C, szükség esetén szellőztetve

hazánkban 1996 óta, 40-50 %-os hozamnövekedés, kőzetgyapot vagy kókuszrost,
Telepítési sűrűség: 7-7,5 növény/m2,
Ültetés: VI. vége – VII. eleje (pótmegvilágítás nélkül), termesztési időszak: 3-4 év
Szaporítóanyag: gyökeres dugvány (v. kézbenoltott tő) kockában gyökeresítve, oltványnál: klónalany: Rosa multiflora ‘Natal Briar’ (sárga és kétszínű fajtáknál!)
6-8 hét múlva telepítés
Termesztés:
kőgyapottáblák elhelyezése: támrendszerre, ikersoros vagy ágyas elrendezésben
kókuszroston: 6-10 literes vödrökbe, vagy: zsákos kiszerelésben
többnyire folyamatos termesztés
Lehajtogatásos technológia (japán módszer):  Európában 1990 óta, két szint kialakítása: asszimiláló szint, virágzó szint, a tő kialakítása: az első virágbimbó(k) kitöréséig ugyanúgy, hajtások lehajtása, oldalhajtások eltávolítása, lebimbózás, vakhajtások visszacsípése, oldalhajtásaik kitörése, 1-3 hónap múlva: lehajtogatás: jó állású alsó rügy felett, virághozó szint kinevelése: erős hajtásokból, késleltetés: lehajtás, áteresztés, asszimilációs szint öregedő hajtásainak eltávolítása, pótlása

szedési érettség: szétnyílt csészelevelek, jól látható bimbó, rózsaolló: segíti a virág tartását, kiemelését, időpont: korai órákban, alsó levelek eltávolítása, azonnali felszívatás, baktériumölő szer: hosszabb tárolásnál, cukorpótlás: „nyersen” szedett virágoknál, kötegelés végén 1-2 cm visszavágás, tárolás: 0-5 °C
Lisztharmat (Sphaeroteca pannosa pv. rosae), Szürkerothadás (Botrytis cinerea), Marszoninás levélfoltosság (Marssonina rosae), Rózsaperonoszpóra (Peronospora sparsa), Levéltetvek, Takácsatka (pl. Tetranichus urticae), Nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis)